2014. április 24., csütörtök

Hideg

Elmémben tükör,
Szép képet látok.
Éberen figyelem.

A feledés rám tör,
elnyom az álom.
Illan a fegyelem.

Félek egy részem,
tegnapról átok,
Már csak egy idegen.

Édes bűnök,
Jeges szilánkok?
Nyomot hagytak szívemen.

Nem vakít az izzó Nap,
Simogató álmokat hoz a szél messziről.
Többé már nem gyötör a
kétely.
Csak a Hold terít enyhe fényt
puha, bíbor párnámra.

Fekszem.
Rám zuhan a ringató félhomály
és soha el nem enged.

Cindy

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése