Vigyázat, SPOILER veszély!
Megmondom
őszintén, nagyon sok jót hallottam a könyvről, így nagy reményekkel vetettem
bele magam. Lehet nem kellett volna ilyen reményeket táplálnom. Sajnos, azt sem
mondhatom, hogy nem elkeserített, hanem teljes mértékben felháborított. Ez egy
tiniknek szóló könyv, viszont olyan mondanivalót juttat el az olvasó fejébe,
amelyet soha nem szabadott volna megírni, vagy csak akkor, ha azt jelzi a
tartalma, hogy ez rossz, és soha ne csináljunk ilyeneket! Ilyenről itt szó
sincs!
Megpróbálok
valami rendszerszerűséget belevinni, kb. ahogy a könyv haladt, de elég nehéz
lesz. Annyit el kell mondanom, hogy jó könyv lehetett volna (!), de nem lett
az. Szóval, vegyük is sorba, hogy melyek azok az elemek, amiket egy tini
könyvbe, soha nem szabad, szinte példaként odaállítani!
Karakterek:
Elsőként
Flórával ismerkedünk meg, akinek köszönhetően mi is részt vehetünk az
eseményekben. Homodiegetikus nézőpont érvényesül, végig, mindent Flóra szemén
keresztül látunk, csak az ő látásmódja tükröződik, és csapódik le bennünk
olvasóban. Semmi gond nem lenne, ha egy követendő példa lenne, akire a könyvben
végig felnézhetnénk. De nem az! Elsőként is kinézetre teljesen sematikus tini
regény főszereplője: alacsony, vékony, alig van melle, haja van, de nem lehet
vele semmit kezdeni, ruhái egyszerűek. Ezt látja magáról az önbizalom hiányos
főszereplőnk. Mások szemében persze szép, sőt gyönyörű! Ez persze nem baj,
hiszen minden kamaszban rejlik valami kis önbizalomhiány, sőt még a felnőttekben
is. Ami baj, az a személyisége. Már az egész könyv leülepedett bennem, de nem
tudok rendre térni felette. Flóra egy teljesen normális lány lenne, ha lenne
egy csöppnyi esze. Ahogy haladunk a regényben, rá kell jönnünk, hogy nincs. Ez
a lány, szinte már sekélyes. Vannak jó tulajdonságai, de azokat elnyomja a
rossz. Nagyon erősen befolyásolható, akinek érzései addig terjednek el, hogy:
utálat és szerelem. Egy sekélyes karakterről van szó, aki soha nem gondol
másra, csak, hogy neki jó legyen. Vegyük a családját: van egy apukája, egy
öccse, Geri, és egy házvezetőnőjük, Karola néni. Az apjukat annyira nem
érdekli, mi van velük, hogy kb. havonta látogat haza, pontosan 10 percet tölt a
gyerekeivel – de szigorúan semmilyen személye beszélgetés – majd eltűnik újra
hetekre. Flóra utálja ezt, hiszen mindig is apás volt, nehezen bírja
feldolgozni. Geri 13 éves. A nővére semmit nem vesz észre abból, hogy drogozik,
egyetemistákkal lóg, otthon sem alszik. Még a náluk élő Karola néni sem, aki
mos, főz, takarít rájuk. Egy ideig sajnáltam is, hogy ilyen családban kell
élnie, de ezután már nem tudtam. Annyira sekélyes karakter Flóra, hogy
hihetetlen. Vannak barátai, de folyton csak azt halljuk, hogy eddig neki, a
frissen érkezett Zsanin kívül nem voltak barátai. És akkor ki neki Ákos meg
Ági? Ákos mindent tud róla, de tényleg, mindig ott volt neki, de ezt Flóra
értékelni sem tudja. Neki csak Zsani van, aki nemrég érkezett osztályukba, és
még véletlen egy lakóparkban laknak is a sulitól nem messze. akiről legtöbbet
hallunk a regényben az Zsani. De ez a lány sem egy követendő példa. Ha már
Zsanit emlegettem, rátérnék következő pontomra, a szerelemre is.
Szerelmi szál:
Megjelenik
Zsani, Flóra már nincs egyedül a nagyvilágban (eddig se volt), és már rögtön
képbe kerülnek is a pasik. Mindketten 16 évesek, de már szinte csorgatják a
nyálukat azért, hogy legyen pasijuk. Amikor meglátnak két srácot a lakóparkuktól
nem messze kosarazni, szinte felszedik őket. Elkésnek emiatt az első óráról.
Eleve ez milyen képet mutat? Nyugodtan lógj az iskolából, hiszen a pasik sokkal
fontosabbak bárminél. NEM! Ezután még megdöbbentőbb dolog, hogy Zsani olyan
szépen, és folyékonyan kihazudja magukat, hogy hihetetlen. De a rosszabb az
egészben, hogy emiatt felnéznek rá a többiek. Soha, nem hazudunk felnőtt
embernek, se senki másnak! Már ezek után gondolkodtam, hogy abba hagyom, de nem
tehettem, mert kíváncsi voltam. Mert suli utánra randit beszéltek meg a tök
ismeretlen srácokkal, akikről annyit tudnak, hogy Gábor és Márk a nevük. Flóra
aggódik amiatt, hogy nem tud csókolózni! Magamban közben az a gondolat zakatolt
a fejemben, hogy: Ez. Mi. Akar. Lenni?! Persze Zsani kedvesen megnyugtatja,
hogy semmi gond, majd rájön magától. Mióta csókolózunk idegenekkel csak úgy?
Semmit nem is tudnak róluk, mégis mindenkinél szerelem volt első látásra. Négy
embernél elég furcsa azért, hogy mindenki mindenkibe tökéletesen, és
menthetetlenül szerelmes lesz. Ki vagyok én, hogy megcáfoljam? Lehet,
megtörténik. De biztos nem így. Reggel látták egymást 20 percre, délután pedig
már a parkban smárolnak. Kérdem én újra, ez milyen mondanivaló a fiataloknak,
akik olvassák? Kislányom/ kisfiam, persze, nyugodtan randizz, egyedül, egy
kihalt helyen, egy teljesen tök idegen emberrel, és mivel ez az első randid,
jól teszteljétek le egymást, hogy mennyire jól csókolóztok. Kb. ez az egész
mondanivalója. Már csak az hiányzik, hogy szexelni is elmenjenek elsőre. Na és
pont bele is csaptam. Annyira sok utalás van benne. Viszont annyit kiemelnék,
valamennyire még észre is vehetjük, hogy a szex vadidegennel rossz dolog. De
olyanokat beleírni, hogy bulin egyszerre két idegen fiúval csinálni, vagy, ha a
lányok menstruálnak, akkor análisan kell csinálni. És ez kérem szépen, egy
középiskolában történik, méghozzá 14 évesek körében. Gyönyörű mondanivaló!
Persze nem mondom, hogy nincs ilyen. Van, sajnos. De nehogy már mindenki ilyen
legyen, ahogy a könyv írja. Elmegy a baráti társaság szórakozni (Flóra, Zsani,
Ákos, Ági), ahol újabb szebbnél- szebb dolgok történnek. Következő pontom…
Bulizás, piálás:
Már
Zsaniéknál whiskyvel kezdik az ivást. Flóra nem akar beégni, ezért persze, hogy
iszik. Pedig tudja, hogy nem bírja! Előzőleg kiderült, hogy még 16 éves kora
előtt részegre itta magát, azután egy idegen sráccal csókolózott, de nem nagyon
emlékszik rá. Hmm, szép tartalma van ennek a mondatnak is. Visszatérve, már
eléggé jó hangulatba mennek a buliba, ahol Zsani részegre issza magát, és
elmegy egy sráccal hátra csókolózni, meg ki tudja mit csinálni. Persze, Flóra
jó barátnőként hagyja, majd ha baj van közbe lép. Köhm…nem elég baj, hogy a
barátnője részegen idegen fiúkkal csókolózik, miközben van barátja? Ezt már
cifrázni sem kell. Kislányom/kisfiam, menj, idd magad részegre, tombolj, mint
az állat, és jöjj össze a buliban mindenkivel! Ha a szüleik megszólalhatnának,
tuti ezt mondanák benne. De hol vannak a szüleik? Sehol, valahol léteznek. Nem
szólnak bele a gyerekeik életébe sehogy sem, kivéve egy szinten Zsaniéknál. És
figyelem, most jön az a rész, ami a legfelháborítóbb az egész történetben!
A betegség- bulimia:
A történet
haladása során kiderül, hogy Zsani bulimiás. Mikor erre Flóra rájön, Zsani
kérésére senkinek nem mondja el! A legcsúnyább, hogy Zsani szülei, sőt egész
családja tud róla, és nem tesznek semmit érte! Pedig kórházba is került miatta!
Olyan fontos a látszat. Flóra még hetekig őrlődik rajta, hogy elmondja-e
valakinek! Hetekig, miután megtudja! Egy ilyen súlyos betegségnél soha nem
szabad gondolkodni, hogy valakinek elmondjuk-e, segítséget kérjünk-e. De itt!
Szinte Zsani meg is hallhat, nyugodtan hánytassa magát továbbra is, nem lesz
semmi gond. Flóra vívódik, hogy elmondja-e valakinek, de akkor tuti Zsani
haragudni fog rá. Most komolyan? Ezért retteg? Nem számít, hogy bele is
hallhat? Főleg, hogy a mentősök is mondták, hogy akár kómába kerülhet, ha
annyira leesik a vércukorszintje? Nem számít, csak a külcsín. És ez mélységesen
felháborító.
Ezek a
dolgok, amelyeket kiemeltem mutatják, hogy mennyire is rossz példaértékű ez a
könyv. A két főszereplő, Flóra és Zsani a legrosszabb példák benne. Az írónő
egyedül Ákost és Ágit nem rontotta el. Két kedves, szeretetreméltó ember, akik
szinte teljesen el vannak nyomva a történetben. Alig érvényesülnek, pedig
élenjáró példaként kellene tündökölniük. A bejegyzésem elején azért is tettem
azt a megjegyzést, hogy lehetne jó a könyv, mert róluk szívesen olvastam volna
többet. Aranyos, ahogy egymást kerülgetik kapcsolatilag, ismerkednek, nem
rögtön beleugranak mindenbe. Személyiségileg is ők a legélenjáróbb példák, hisz
egyedül náluk fedezünk fel, valami csendes visszafogottságot, őszinteséget és
tisztaságot. Nem engedik magukat befolyásolni, próbálják saját utukat járni,
úgy, hogy közben senkit nem rántanak magukkal a mélybe. Róluk kellett volna
szólni a történetnek, és akkor talán ajánlanám is a fiataloknak, hogy olvassák,
tanuljanak tőlük! Hiszen, ha azt a nézőpontot látnák, amely az egész megcsalós,
idegenekkel összejövős, és még sorolhatnám milyen erkölcstelen dolgokról szóló
nézet ellen van, így láthatnánk, hogy ezek elítélendő dolgok! Persze minden
megmaradhat a történetben, de így látná az olvasó, hogy ami mellékszálként
történik, az igen is rossz! De így, soha nem ajánlanám! Flóra és Zsani 16
évesen olyanokat művelnek, amelyek soha nem lesznek elfogadottak, és egy
értelmes szülő soha nem is engedné a gyerekének!
Az egész
történetet egy webnaplóból tudjuk meg, amelyet Flóra vezet. Egy tini leírását
akarja utánozni az írónő, de ezzel annyira elrontja a könyv olvashatóságát,
hogy csak nehézségek árán tudjuk, mi, olvasók befogadni. Béna angolosként
mondhatom, hogy a rengeteg angol kifejezés, ami még címben is előfordult, de
főleg a fiatalok beszédében! Senki nem beszél folyamatos angol kifejezésekkel
ékesítve a beszédét! De ami a legrosszabb, szinte az összes fellelhető szlenget
belesűríti a könyvbe! Sokszor csak a fejemet ráztam, hogy mi mit jelent
pontosan, de nem erőltettem meg magam, és nem fordultam a Googléhoz segítségül.
Ha eddig nem ismertem, nem is fog hiányozni az biztos. Visszatérve ahhoz, hogy
ez egy webnapló! Ez mind szép és jó persze, de a könyv végére teljesen értelmét
veszti. Flóra a D.A.C. (Dirty Angels Club) miatt hozza létre az egészet. Egy
naplót akar állítani, hogy tudja, mi, hogyan történt. Egy bökkenő van. A
történet folyamatos jelen időben játszódik, és úgy mutatja be a történteket. A
D.A.C.- ról szó sincs benne, kivéve akkor, amikor a végén megalakul. És ekkor
az olvasó, aki figyelt az regény elején felteheti a kérdést: Akkor, hogy a
fenébe írhat a D.A.C.-ról naplót, ha csak később alakul meg, és addig eszükbe
se jut? Mivel nálam már a sok rossz, és teljesen elítélendő példával elvágta
magát a könyv, ezen már meg sem lepődtem. Semmit nem tehetek ellene. De mégis.
Annyit, hogy, ha végre túltettem magam a sokkon, amit e könyv elolvasása
okozott, kezembe veszem a másodikat is, hogy megnézzem az is ennyire
felháborító-e, és legalább van-e benne egy csöppnyi értékelhető dolog, amely a
sok rosszon túl tesz. Ritkán fogtok tőlem hallani ilyet, de, aki csak teheti,
ne olvassa el! Íme egy utolsó érv, hogy miért is ne!
Az írónő szerinte
a könyvet számokban így lehet bemutatni:
·
Barátság: 40%
·
Családi ügyek: 15%
·
Szerelem: 30%
·
Titkok: 15%
·
Akció:
5%
Szerintem felbontva:
·
Erkölcstelenség:
98%
·
Jó
példa: 2 %
Ria
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése