Lehet mások
számára a harmadik volt, viszont számomra az első. A Hajdúböszörményi
Írótáborban töltött „hetem” egészen felemelő volt. 2014. június 24-től egészen
június 28-ig tartott. Izgalmasnak ígérkezett, sokat vártam tőle. De soha nem
hittem volna, hogy az elvárásaimat felülmúlja. Nem csak rengeteg tapasztalatot
lehetett gyűjteni, hanem igazán érdekes ismeretségeket lehetett szerezni. A
tábor lakói igazán sokszínűek voltak. Kicsik- nagyok egyaránt keveredtek.
Kicsikként értsük a 14 év körülieket, egészen nagyoknak pedig a 50-60 éveseket.
Igazán érdekes volt figyelni, ahogy mindenki mindenkivel beszélget, hiszen van
közös téma. Rengeteg értelmes társalgást lefolytattam abban a pár napban, mind
különböző emberrel. Érdekes volt hallani, hogy ki mit gondol erről vagy arról a
dologról. De ugyebár nem csak ennyiből állt a tábor. Rengeteg program várta az
ott lakókat.
Minden
reggel az írószemináriummal kezdtük a napot. Ki-ki saját műfajában tanulhatott
nagy emberektől. Aki kicsit a líraiabb dolgokkal, mint a költészet szeretett
volna foglalkozni, az megtalálta a helyét Áfra János szemináriumán, illetve még
Szálinger Balázs és Farkas Wellmann Endre szemináriumán. Viszont a prózaírók
sem maradtak elanyátlanodva, hiszen Ferdinandy György és felesége Maria Teresa
Reyes nekik kedvezett. És ezek csak a reggeli okítások voltak. Egy kevés szünet
után a társas szemináriumokat látogathatták meg a táborozók. Ki lehetett
próbálni magunk a színészkedésben, a photoshop és instaversek világában, vagy
éppenséggel az irodalomterápiában. Rengeteg érdekes dolgot lehetett magunknak
tanulni, már csak a döntéssel volt gond, hogy vajon hova is menjünk. Nehéz volt
a döntés, de mindenkinek sikerült végül, így kis csoportokba alakulva jártuk a
szemináriumokat.
Reggeli,
ebéd, vacsora. Mind arra volt jó, hogy valamennyire leeresszünk. Ilyenkor
pihentünk kicsit előtte, utána. Volt, aki az ebéd utáni nagyszünetben lefeküdt
aludni is. És miért is ne tette volna? Főleg, ha minden programon ott volt. Hosszú
éjszakázások jellemezték az ott lévők életét. Hajnali egykor még nem ürültek ki
a folyosók, ide-oda rohangáltak az emberek. A programokat át kellett beszélni,
főleg, ha egy izgalmas koncertről jöttünk éppen, vagy egy színész előadásáról,
bármelyikről. Rengeteg program közül tudtunk választani, amelyeket kár volt
kihagyni.
Ha kedvenc
program közül kellene választani, akkor számomra a TOP3 lista első helyét
egészen biztosan Ferdinandy György és Csender Levente beszélgetése (Emigránsok
címmel) nyerte volna el. Azután Papp- Für János: árnyékapa megzenésített, és
felolvasott versei következnének. Hihetetlen előadás volt az is. És persze
dobogósként még a JAK bemutatkozását nevezném meg. Érdekes volt megismerni
kicsit jobban a működését, és néhány nagyobb tagjait is, mint Hevesi Juditot,
Áfra Jánost és Szabó Imola Juliannát. Felolvasással összekötve igazán érdekes
betekintést kaptunk abba a világba.
És, hogy ne
csak a kedvenc előadásaimról ejtsek szót, megemlíteném még a Hangol(l)ót is.
Napjaink fénypontjává vált, hiszen különböző verseket hallhattunk a legjobb
előadásban. Érdekes volt, ahogy a versmondók mekkora intenzitással voltak
képesek visszaadni az érzést, amit a költő leírt. Egészen élvezetessé tették a
legegyszerűbb verseket is. Szórakoztatásként persze nem csak ennyi program
volt, hiszen részt vehettünk slam poetry esten, a János vitéz modern
feldolgozásán, a Popcorn Johnon, Bezerédi Zoltán két különböző előadásán is, és
még sorolhatnám, de az hosszú lenne.
Lényegként
persze hozzátenném, hogy igazán remek műsorok álltak rendelkezésünkre,
amelyeken szórakozhattunk és tanulhattunk is egyszerre. Érdemes volt rajtuk
részt venni, és figyelni.
Összefoglalóként
pedig csak annyit tennék hozzá, ami mindent elmond: IV. HÍR, ott leszek!
Ria
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése