D. A. C. – Amikor a szórakozásból felháborodás lesz

 Vigyázat, SPOILER veszély!

Megmondom őszintén, nagyon sok jót hallottam a könyvről, így nagy reményekkel vetettem bele magam. Lehet nem kellett volna ilyen reményeket táplálnom. Sajnos, azt sem mondhatom, hogy nem elkeserített, hanem teljes mértékben felháborított. Ez egy tiniknek szóló könyv, viszont olyan mondanivalót juttat el az olvasó fejébe, amelyet soha nem szabadott volna megírni, vagy csak akkor, ha azt jelzi a tartalma, hogy ez rossz, és soha ne csináljunk ilyeneket! Ilyenről itt szó sincs!

Megpróbálok valami rendszerszerűséget belevinni, kb. ahogy a könyv haladt, de elég nehéz lesz. Annyit el kell mondanom, hogy jó könyv lehetett volna (!), de nem lett az. Szóval, vegyük is sorba, hogy melyek azok az elemek, amiket egy tini könyvbe, soha nem szabad, szinte példaként odaállítani!

Kívülállók, vagy szereplők lennénk?

A címben felvetett kérdésre, elég nehéz választ adni. Nekem bizonyosan, viszont megeshet, hogy más olvasónak könnyebb lehet. Kérdésem arra vonatkozik, amikor olvasunk egy könyvet, akkor melyik nézőpontot – gondolok itt, a homodiegetikus- és a heterodiegetikus nézőpontra- részesítjük előnyben? Olvasóként teljesen más hatást ér el nálunk a megírt mű. Mindkét nézőpontra hoznék egy könyv példát. Homodiegetikus nézőpontban, azaz E/1. személyben írt könyvként Jeaniene Frost Cat és Bones vámpírvadászok sorozatának Félúton a sírhoz című regényét mondanám, míg heterodiegetikus nézőpontból, azaz, amikor egy külső narrátor által, E/3. személyben olvassuk a történetet J. R. Ward Fekete Tőr Testvériség sorozatának Éjsötét szerető regényét hoznám példának.

Ugyanaz a fabula, más szüzsé

VIGYÁZAT, SPOILER!

Esetleg, akinek kevésbé érthető a cím, annak röviden megmagyaráznám mit is jelent. A fabula alatt azt értem, amikor a történet megegyezik, míg a szüzsé az, amikor ugyanazt a történetet más kontextusban, és stílusban írják meg. Mostanában foglalkoztat ez a téma, hiszen annyi könyvet olvashatunk, amelyek ugyanarra az alap sztorira épülnek, csak más a szereplő, a környezet, vagy éppen a velük megtörténő cselekmény. De a lényegük mindnek ugyanaz!

Erre legjobb példának tudom hozni E. L. James Szürke ötven árnyalatának trilógiáját. Aki, egy kicsit ismeri a könyvet, tudja, hogy megjelenésekor mekkora botrányt kavart. Erőteljes szexuális tartalma miatt nevezik, vagy éppen gúnyolják mamipornónak. Lelkes olvasóként belevetettem magam a történetbe, és teljesen lekötött, hiszen még soha nem olvastam ilyet. Viszont később másképp láttam. Mivel nem vagyok híve a spoilernek, így, aki nem szeretné tudni, hogy mi fog történni ne olvassa el, mert rengeteg könyvnek fogom lelőni a „poénját”.

Visszatérve a Szürkéhez!

Katy Evans: Real- Valós

Érdeklődve álltam neki elolvasni ezt a könyvet. Annyi jót hallottam róla, hogy felkeltette a kíváncsiságom, és hát a borító se semmi azért. Melyik nő nem akarna olvasni egy olyan könyvet, ahol egy bokszoló feszít a borítón, szép kockás hasakkal? Hát, nem sok. Mivel nem vagyok híve a spoilernek, így elég nehéz lesz kicsit bemutatni ezt a könyvet, mert az egyik dolog, ami jóváteszi a könyvet, annyira sok mindent elárulna, hogy akkor már nem lenne meg a varázs. De megpróbálom!

Szóval sok jót hallottam róla. A legfontosabb szempont viszont az volt, hogy végre nem egy lelki sérült, antiszociális, gazdag pasi könyvéről van szó (nem mondom, hogy azok rosszak, de már erős csömört kaptam tőlük), hanem egy teljesen alfahímről szól. Ez adta meg a kezdő lökést az elolvasásához. Elkezdtem olvasni, és nem akartam hinni a szememnek. Nem, nem azért mert annyira jó, hanem mert ugyanolyannak találtam, mint a többit. Sablonkönyvnek. De ezt az elején gondoltam!

Amikor jobban belemerültem a könyvbe, mert azért mégsem hagyhattam félbe, megtaláltam azt a pluszt, ami tetszett benne. Egyébként nem mondanám olyan jó könyvnek, hiszen sablonos. Lehet, hogy a szereplők nem ugranak rögtön az ágyba (végre valahol!),

Könyvfesztivál- Összeült a PANEL

Mint ahogy kedves barátom, Mr. D is mondta, 2014. április 25-én részt vettünk a Budapesten megrendezett Nemzetközi Könyvfesztiválon. Mivel elég távolról érkeztünk, így erre az egy napra mentünk ki csak, de ez is felbecsülhetetlen volt. Két előadáson is részt vettünk, de én inkább az elsőről ejtenék szót, amely sokkal jobban megfogott, és érdekelt.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület programjaként hirdették meg Tömeges digitalizálás: az árva művek felhasználásának új távlatai címmel. 13:00-kor kezdődött a Szabó Magda teremben. Bevallom fogalmam sem volt arról, hogy pontosan mit is takar ez a cím, de valami megfogott benne, és így rávettem a többieket, hogy nézzük meg ezt az előadást.

Megkerestük a Szabó Magda termet, és ott várakoztunk az ajtónyitásra. Kis csúszással kezdték csak el az egészet. Olyan volt, mint egy konferenciabeszélgetés. Dr. Mezei Péter volt a „műsorvezető”, aki bemutatta a társaságot: Dr. Halász Annamária, Dr. Vígh Annamária, Kollár Árpád,

Beavattak minket is

Olvastam könyvben, megnéztem filmben!

2014. március 28-án voltam megnézni moziban A beavatottból készült filmet. Nagy reményekkel álltam a mozi előtt, várva, hogy végre vászonra vetítve is megnézzem azt, amit már a képzeletemben elképzeltem.

Végig izgultam az egész filmet. Nem csalódtam. Annyira jó volt, mint a könyv. Vissza tudta adni ugyanazt a hangulatot. Teljesen hatásvadász volt. Tudom, ezt rossz jelzőként szokták használni, de én most csakis jóként alkalmazom. Hatásvadász volt. Ennyi. Hiába tudtam mi fog történni, akkor is meglepődtem, és teljesen kiborultam, vagy örültem, jelenettől függően. Majdnem elsírtam magam a moziban,

A beavatott

Veronica Roth, amerikai írónő regényét 2012-ben adták ki Magyarországon. Egy disztópiás, poszt apokaliptikus trilógia első részéről van szó. Mára már világhírű, s világsikerű regényről beszélhetünk.

Egy ismerősöm rakta ki a belőle megjelenő film trailerét. Megnéztem, és hiába angol volt (analfabéta vagyok hozzá, nem bírom felfogni), érdekelni kezdett. Így hát beszereztem magamnak is egy könyvet. Elkezdtem olvasni, aminek végül az lett a vége, hogy nem tudtam letenni. Magával ragadott az a világ, amit megteremtett az írónő. Teljesen beleéltem magam, és az a 440 oldal pillanatok alatt elrepült. Délután kezdtem neki, és másnapra már ki is olvastam. Hajnalig le se tudtam tenni, csak amikor már kiolvastam a könyvet. Azután pedig csak bámultam magam elé a semmibe.

Szerintem nem is pislogtam egy jó darabig. Nem tudtam gondolkodni, mert teljesen ledöbbentett a könyv. Érzések sokasága kavargott bennem. De legfőképpen azaz egy kérdés foglalkoztatott, hogy

Bomoljon a nép

Van egy regény, amit meg kell mindenkinek ismernie. Annyira jó, hogy hihetetlen. De mégsem az a leghihetetlenebb, hogy jó. Hanem az, hogy magyar erotikus thriller. Ez egy igazán ritka műfaj a magyar írók között, sőt Magyarországon, még nem is annyira felkapott. Most egy ilyen magyar regényről beszélek, amely megérdemli azt, hogy sokan megismerjék.

Lakatos Levente Bomlás könyve egyszerűen fantasztikus. A Dr. Lengyel sorozat második részeként jelent meg 2013-ban. Első része a Loveclub. Elsőként eléggé félve olvastam el, mert, hogy magyar. De utána be kellett látnom, hogy Levente igenis jól ír. Felvehetné a versenyt bármelyik külföldi íróval. A Bomlásnál ez az érzés csak megerősödött bennem. Ez az eddigi legjobb könyve! Levente könyvei egyre csak jobbak, és jobbak lesznek!

Az erotikus thriller egy nem igazán egy felkapott műfaj,

és le a kalappal Levente előtt, hogy bemerte vállalni, hogy ilyen műfajban fog írni. Ez az ő műfaja. Ma már el sem tudnám képzelni e nélkül a műfaj nélkül az életem. A könyvei egyszerűen magával ragadóak, eseménydúsak, szórakoztatóak, és nagyon bomlasztóak.

Dr. Lengyel a sorozat egyik „főszereplője”. Nem lehet nem szeretni őt.
Mikor olvastam a Bomlást, és Dr. Lengyel Dávidot láttam magam előtt, ahogyan a munkáját végzi, na, akkor döntöttem el, hogy én is kriminálpszichológus szeretnék lenni (az már más, hogy még nem sikerült). A munka, amit végez elképzelhetetlen. Maga, mint ember is elképzelhetetlen. Ezernyi arcot tudok magam elé képzelni róla,

Heti csaj

Vigyázat, Spoiler veszély!

Egy friss olvasmányélményemről szeretnék beszámolni, tegnap éjjel ugyanis egy nagyon jó könyvre bukkantam, és nem bírom ki, hogy ne osszam meg ezt másokkal is. Romantikus regényről van szó. A hímneműek most valószínűleg fintorra húzva szájukat máshová kattintottak… így mostmár nyugodtan áradozhatok róla. Ugyanis tényleg nagyon jó! Oké, persze nyilván hasonló a többi ilyen típusú regényhez, de mégsem sablonos. Sőt, nagyon is különleges. Egyébként Heti csaj a címe, Monica Murphy írta. Eszem ágában sem volt végigolvasni, úgy gondoltam, csak belelapozok, hogy megnézzem milyen… és nem bírtam letenni! A történet szerint Drew fiatal egyetemista, aki elképesztően jóképű, jól tanul és ráadásul az egyetemi focicsapat egyik legjobb játékosa, vagyis bomlanak utána a nők. Neki azonban nem kell kapcsolat, sőt még kaland sem. Csak egy álbarátnőt akar, ugyanis hálaadásra haza kell mennie, és be szeretne mutatni valakit otthon, hogy leszálljanak végre róla, amiért nincs senkije.

Swati Avasthi: Ököl/Jog

Egy regény, amely felfedi az igazságot

2013-ban adták ki Magyarországon a Könyvmolyképző jóvoltából. Eleinte nem igazán akartam elolvasni. Nem tudtam miről szól, és a magyar címben sem volt semmi mondanivalója számomra. Ma már nem így gondolom.

Nemrég olvasnivaló híján elolvastam. Nagyon jól tettem. Erre a könyvre nem igazán vannak szavak. Ha soha nem olvastam volna, akkor bánnám (nézzétek el nekem ezt az oximoront). Ez az a mű, amit egyszer mindenkinek el kell olvasnia.

Végletekig izgalmas, felkavaró. Olyan érzéseket vált ki, amit nehéz szavakba önteni. Olvasod, és nem tudod letenni. Magával ragad a történet, az a szókimondás, amellyel Swati megírta ezt a művet, felejthetetlen. Teljesen őszinte. Egy szinte tabunak számító dologról ír, amelyről soha, senki nem beszél szívesen. Mi, akiknek soha nem volt részünk benne, nem tudjuk milyen érzés az, amikor azok fordulnak ellened, akiknek törődniük kellene veled, és szeretet nyújtani. Ehelyett ők adják az első pofont, ami ér az életben.

Impotens férfit keresek tartós kapcsolatra

Ritkán hallani német modern regényíróról, hát még sikeresről is. Gaby Hauptmann-t, mint írónőt valószínűleg közéjük lehet sorolni, hiszen rengeteg könyvet- szám szerint 24 önálló regényt és egy 9 részes sorozatot- tudhat maga mögött. Néhányat magyar nyelvre is lefordították, így biztosítva a könyvek terjesztését a hazánkban.

Az Impotens férfit keresek tartós kapcsolatra második könyvként jelent meg 1995-ben. Magyar fordítását 2005-ben adta ki az Atheneum Kiadó. Már a cím is figyelemfelkeltő és biztos, hogy felmerül bennünk a kérdés, hogy egyáltalán ki keresne impotens férfit? És mégis minek?

A mai világban annyira a testiségen van a hangsúly a kapcsolatokban, hogy az érdeklődő olvasók már csak azért is el fogja olvasni a könyvet, hogy megtudja mi is váltotta ki ezt a gondolatot egy nő fejében. Gaby Hauptmann ezzel jól megragadja az olvasó figyelmét.